Ezt mondja a néphagyomány Luca székéről

December tizenharmadika különleges nap, nem csupán azért, mert a Lucák ma ünneplik névnapjukat: a Gergely-naptár bevezetése előtt feltehetőleg ez volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, vagy néhány esetben 22-ére tehető). Így számos népszokás fűződött ehhez a naphoz.

Ha eleget tettünk kötelességünknek és felköszöntöttük Luca névre keresztelt ismerőseinket, gondoljunk csak bele: mennyire ismerjük a Luca-napi magyar szokásokat? Jó hír azoknak, akik szívesen barkácsolnak vagy foglalkoznak szabadidejükben famegmunkálással: a néphagyomány szerint ma kezdjük a Luca székének kifaragását.

Miről nevezetes Luca napja?

A mai napon Szent Lúciára emlékezünk, aki Krisztusnak szentelte életét majd mártírhalált halt hitéért. Neve kapcsolatba hozható a fény (lux) szóval is: Németországban és Svédországban például nagyon népszerű szent, és a skandináv országban gyertyákkal és koszorúval emlékeznek meg róla.

Forrás: pixabay.com

Hazánkban kétféleképp gondoltak Lucára: megkülönböztették a jóságos és a boszorkányos Lucát. Ez utóbbihoz kapcsolódik a legtöbb szokás: termékenységi varázslások, házasság-, halál- és időjóslás, vagy bizonyos női munkák tiltása. Hangsúlyos volt a boszorkányok elleni védekezés: hamu szórása a kapuk elé, fokhagyma fogyasztása, a seprűk elzárása.

A legismertebb szokás a Luca széke készítése. Ezen a napon kezdődött el a faragása és minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, hogy a tizenhárom nap alatt szép lassan elkészüljön. Rendszerint fiatal emberek a karácsonyi éjféli misére csempészték be, ugyanis úgy tartották, ha ráállnak, meglátják a boszorkányokat.

Bizonyos források szerint kilencféle fát használnak a készítéséhez: kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát. Szögek helyett pedig fából faragott ékek tartják össze. Más források több és másfajta fákat említenek.