Az autósok rémálma, de a gyalogosan közlekedőket is óvatosságra kényszeríti: mi ez a veszélyes időjárási jelenség?

Eső, amely már a becsapódásakor vastag, csúszós bevonatot képez az utakon, járdákon, tereptárgyakon. Bizonyára te is találkoztál már ezzel a jelenséggel és nem szívesen indulsz útnak, ha ónos eső esik. De mit lehet tudni a csapadék ezen különleges fajtájáról?

Hogyan keletkezik az ónos eső?

Télen, amikor a felső és alsó hideg légréteg között nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg keletkezik, a felső légrétegből induló hó a középső melegebb légrétegben megolvad, majd az alsó légrétegbe érve jégdara vagy ónos eső lesz belőle.

Az ónos eső tulajdonképpen túlhűlt víz, de ahhoz, hogy szilárd halmazállapotúvá váljon, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet: a becsapódás indítja el a szilárd halmazállapotúvá válást, tehát az eső földet éréskor fagy meg.

Forrás: pixabay.com

Miért ónos?

Más nyelvek a “fagyott”, “darás”, “túlhűtött” jelzőkkel különböztetik meg ezt az esőfajtát a többitől. A magyarban miért ónos az eső? Esetleg hallottad már, vagy akár használod is az ólmos eső kifejezést? Az ónos vagy ólmos eső már a legelső magyar nyelvű meteorológiai tankönyvben is ezekben a formákban fordult elő.

Az ónos és az ólmos jelzők feltehetőleg a színre, a tárgyak fémmel való befuttatására vagy e fémek nagy fajsúlyára utalnak. Könnyen megláthatjuk az összefüggést az időjárással: a szürke, esős időt, a tükörsimára fagyott utakat, járdákat, jéggel tökéletesen bevont szélvédőket, növényeket és a jégbe fagyott tárgyak súlyát jól tükrözi az ónos eső vagy ólmos eső megnevezés.

Ne feledjük azonban a fagyvédelmet a kertben, ha ónos eső esik: bármilyen különleges látványt is nyújt a jégbe fagyott ágak látványa, a gyorsan megfagyó csapadék nem tesz jót a fáknak és a cserjéknek!