Libalakomák november végéig – Miért? Te mennyit tudsz Márton-napról?

Márton napja, november 11-e már elmúlt, mégis érdemes lehet foglalkozni népszokásainkkal, melyek ehhez a naphoz kötődnek, ugyanis a Márton-napi programok november végéig várják az érdeklődőket országszerte.

Minden bizonnyal eszünkbe jutnak az ízletes libalakomák Szent Márton ünnepéről, de miért pont liba? Miért olyan gyakoriak ilyenkor a borkóstolók? Te mit tudsz Márton-napról?

Márton-nap története

A legenda szerint Szent Márton egy libaólban rejtőzködött, amikor püspökké akarták megválasztani, de a libák gágogásukkal felfedték hollétét. Egyébként pedig az év végének közeledte, a mezőgazdasági munkák befejeződése és a közelgő advent jelenti a Márton-napi népszokások alapját.

Márton-napi lakoma

Hagyományosan Márton napja után az adventi időszakhoz kötődő 40 napos böjt következett, és mint a böjt előtti utolsó ünnepnap, Márton-nap a lakomák, bálok, vásárok ideje volt. Az ételek jellemzően libafogások (libaleves, libasült), hiszen novemberben már le lehet vágni a tömött libát. A bor is fontos eleme a Márton-napi lúdvacsorának, ugyanis az ételek elfogyasztása után „Márton poharával”, vagyis a novemberre kiforrott újborral koccintottak és úgy tartották, a borral erőt, egészséget töltenek magukba.

Forrás: pixabay.com
Szokásaink a libalakomán túl

Márton-naphoz az időjóslás is kapcsolódik: ha a sült liba mellcsontja barna és rövid, akkor esős, sáros időre lehet számítani, ha viszont hosszú és fehér, akkor havazásra. Népi megfigyelések szerint „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” És ha Márton napja fehér lovon köszönt be, tehát hó esik, hosszú tél várható, ha barna lovon jön, vagyis nem esik a hó, karácsonyig nem is számítottak hóesésre. Ha kevés hó esett, Márton csak megrázta a szakállát. A Márton-napi eső viszont nem jelent jót: utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.

Márton-napi rendezvények

Ha szívesen kimozdulnánk, az alábbi programok közül válogathatunk.