A homokról sokan automatikusan a kertekben, játszótereken megtalálható homokozókra gondolnak (ha érdekel, hogy készítheted el házilag, itt leírtuk), másoknak a fenséges tengerpart jut eszébe a nyári verőfényben és mindjárt elkezdik tervezgetni a következő nyári vakációt. De mire jó még a homok és miért nyugtalanító, hogy drasztikus fogyásnak indult ez a nyersanyag?
Mire jó a homok?
A homok mindennapi életünk része, de nem csupán a kertben és a tengerparti vakáció során, hanem például megtalálható az üvegben, a LED-izzókban vagy akár félvezetőként a számítógépekben. De használják a homokot ipari üzemekben polírozásra vagy tisztításra. A világ ipara hatalmas mennyiséget képes felhasználni a homokból éves szinten: ez 40-45 milliárd tonnát jelent, és a legnagyobb fogyasztó az építőipar, hiszen a homok a beton egyik alapvető alkotóeleme.
De hiszen a sivatagokban rengeteg a homok. Miért ütötte fel a fejét akkor az illegális homokbányászat? A sivatagi homok nagyon finom, apró szemű, mely a szél évezredes eróziós munkájának köszönhetően jött létre. Sajnos nem áll össze kellően szilárddá a cementtel, így nem alkalmas arra, hogy beton készüljön belőle. Betont a víz által felmorzsolt homokból lehet készíteni, ez is a kvarc nevű anyagból van, csak durvább, nagyobbak a homokszemek benne. Az ilyen típusú homokból jóval kevesebb található meg a világon, és mivel vízpartokon lehet hozzáférni, a kitermelése rendkívül környezetszennyező.
Pedig a homokra nagy szükség van a természetben: tisztítja és megszűri a talajvizet, meghatározza a talaj termőképességét, áteresztőképességét, a folyópartok formáját. A problémát tovább fokozza, hogy a homok nem megújuló erőforrás. Így a meglevő készletet csak egyre drágábban és egyre környezetszennyezőbben tudjuk kitermelni.